Tápióbicske

Legszebb építészeti emlékeink

Római katolikus templom

Tápióbicskén az önálló plébániát a török hódoltság után Althann Mi- hály Frigyes váci püspök szervezte meg 1719-ben. Ekkor a falu ideiglenes templomot emelt, valószínű a régi, romos templomát építette fel.
A mai templomot egyes feltevések szerint 1737-ben – más adatok szerint 1757-ben kezdték építeni. A templom mai végleges formáját 1786-ban nyerte el. Szabadon álló, homlokzati tornyos, egyhajós barokk templom, melynek külső falait jellegzetes falsávok és tükrös kialakítások tagolják. Szentélye egyenes záródású, keskenyebb a három boltozatszakaszra tagozódó és cseh-süveg-boltozású hajónál. A szentély lapos, látszatarchitektúrás kupoláján a XVIII. század második felében készült freskón a Szentháromság látható a hódoló angyalok között.

Az eredeti főoltár is ebből az időből való, melyből a hajó jobboldali középső boltozat szakaszában csak a Szeplőtelen Fogantatás oltárkép (1786) és a baloldali mellékoltáron két barokk angyal a maradt meg. A mai főoltár 1912-ben készült, Bicskey Albina ajándéka. A templom legrégebbi oltára a Szentháromság oltár (1737), melyet az előző templomból hoztak át. A Fájdalmas Szűzanya oltára 1815-ben Bitskei Sebestyén adományából készült. A ma is hiánytalanul meglévő padok, melyeket 1787. augusztus 1-jén állították fel, a Budai Egyetem és Központi Szeminárium kápolnájának padjai voltak. A templomban korabeli copf stílusú keresztelőkút látható, tetején a Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló fa szoborcsoporttal. Korabeli még a Lourdes-i oltár gazdagon faragott oltárdísze és gyertyatartói. A templom értékét emelik a lant (hegedű, körte) alakú ablakok.

A Zsille-kúria

Építészeti emlék a népiesen klasszicizáló, 1840-ben épült Zsille-kúria. Különös dísze héttengelyes homlokzatának közepén a négyoszlopos, timpanonos rizalit. Udvari homlokzata öttengelyes, oldalsó falain nincsenek ajtók vagy ablakok. Ezt a kúriát szintén közcélra (előbb napköziként, majd egészségházként) használták a második világháború után.
Jelenleg a Salus alapítvány Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének ad otthont.

A Bicskey-kúria

Az úrilakok közül a legszebbnek a – máig fennmaradt – Bicskey-kúria számított. A főutcán emelt épület alapjai már a XVII. században megvoltak. A kúria tizenhárom tengelyes udvari homlokzata népiesen klasszicista, közepén négypilléres, timpanonos középrizalit, a széleken szintén egy-egy rizalit helyezkedik el. Tizenegy tengelyes utcai homlokzatát a XIX. század végén alakították át. Az épület a századfordulón Bakach-Bessenyey Ferenc tábornok feleségéé volt, az 1920-as években Bitskey Bélánéé lett, majd a második világháború után a kisajátított kastélyt a rendszerváltásig a helyi termelőszövetkezet használta székháznak.
Az épület jelenleg az Egyenlő Esélyekért Alapítvány birtokában van, felújítás alatt áll. Elkészülte után a kúria falain belül 24 fő, állami gondoskodásból kikerülő, enyhe értelmi fogyatékos fiatal fog továbbképzési, lakhatási és munka lehetőséget kapni. A továbbképzéseket a környéken élők számára is szeretnék biztosítani, nem csak az intézményben élő ellátottaknak. A fiatalok meg fogják tanulni a mezőgazdaság és az állattenyésztés alapjait, az önálló életvitelre készítik fel őket. Emellett a lakhatás folyamán megtanulnak főzni, takarítani, bevásárolni és minden egyéb készségek, mely szükséges az önállósodáshoz.